Hogyan hat?

A feromoncsapdák működésének elve az apró testű, általában (de nem kizárólag) röpképes rovarok kémiai csalogatóanyagokkal történő párkeresésén alapul. Ezek a fajok látás útján nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem képesek párjukat megtalálni, párosodni és szaporodni, így a faj egyik egyede (általában a nőstény) kibocsájt olyan speciális (csak adott faj más neme által érzékelhető és vonzó hatású) csalogató anyagot (ún. feromont), aminek segítségével egymásra találhatnak. Ennek az anyagnak a szándékos és koncentrált kibocsájtásával elérjük, hogy a kibocsájtás forrásához odasiető egyedek befoghatóak (csapdázhatóak, pl. ragacsos műanyaglappal, vagy egyéb edényzettel). Így az ilyen jellegű csapdák kiválóan alkalmasak a kártevők megjelenésének detektálására (előrejelzésére) és tömeges befogásukkal akár a károsító faj állományának gyérítésére is.

A csapdák kihelyezése a célfaj előfordulási időszaka előtti időpont. A rajzási idő alatt egy-kétnaponta a csapdába került rovar-egyedet meg kell számolni és a változást – az előző adathoz képest – le kell jegyezni, így a rajzásdinamika nyomonkövethető, a védekezés pontos időzítése tervezhető.
A feromoncsapdákat a befogásra szánt károsítók által leginkább kedvelt állományrészekre, a legjellemzőbb repülési és/vagy közlekedési-, károsítási magasságban kell kihelyezni. A kihelyezés sűrűségét úgy válasszuk meg, hogy a védendő növényállományban lehetőleg reprezentatív legyen, azaz átfogó képet adjon a célfaj előfordulásáról. „Veszélyes szegély”-hatás esetén (ha valamelyik irányból a célkártevő szempontjából kedvelt -esetleg védetlen – növénykultúra helyezkedik el), a szegély mentén viszonylag sűrűbb kihelyezés szükséges.

Mely kártevők ellen lehet a fermoncsapdát használni?

• Almamoly
• Almailonca
• Keleti gyümölcsmoly
• Szilvamoly
• Tarka szőlőmoly
• Nyerges szőlőmoly
• Vadgesztenye-aknázómoly

Tartalma: 1 csapdatest, 2 feromonkapszula, 4 ragacslap

További információk a csomagoláson!