Szőlőben (bor-, csemege-) a vegetációs időszakban megelőző jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor kell permetezni. A virágzás előtt 5,0–7,5 kg/ha, a virágzás után 2,0–3,0 kg/ha dózisban javasolt a készítmény kijuttatása. A védekezést 20 cm-es hajtáshossznál javasolt elkezdeni és a szőlőfajta fogékonyságától és a fertőzési nyomástól függően 7–12 napos időközönként célszerű megismételni.
Almatermésűekben (alma, körte, birs, naspolya) a készítményt virágzás előtt 5,0–7,5 kg/ha, virágzást követően 3,0 kg/ha dózisban kell kijuttatni. A permetezéseket egérfüles állapottól pirosbimbós állapotig 1–2 alkalommal, 7–10 napos időközönként javasolt elvégezni, majd a virágzást követően a kezelések folytathatóak további 2–3 alkalommal a fertőzési nyomástól és a fajta fogékonyságától függően 7–10 napos időközökkel.
Csonthéjasokban (cseresznye, meggy, őszibarack, nektarin) a kezeléseket a virágzást követően lehet elkezdeni és szükség szerint további 1–2 alkalommal megismételni 7–10 napos permetezési forduló betartása mellett.
Kalászosokban (búza, árpa, zab, rozs, tritikálé) az első kezelést a lisztharmat tüneteinek megjelenésekor, bokrosodás végén, szárbaindulás kezdetén, a második kezelést kalászhányás végén, virágzás elején javasolt elvégezni a fertőzési nyomástól függően 3,0–8,0 kg/ha készítmény kijuttatásával.
Cukorrépában és zöldségfélékben (paprika, paradicsom, kabakosok, hüvelyesek, salátafélék) a kezelést a fertőzés megjelenésekor célszerű végrehajtani és szükség esetén meg kell ismételni. A készítmény alkalmazásakor figyelemmel kell lenni egyes növényfajok és -fajták kénérzékenységére.
Bogyósokban (szamóca, málna, ribiszke, köszméte, szeder, szedermálna, áfonya) a rügypattanást követően, a virágzás előtt, a lisztharmat primer tüneteinek blokkolására 1–2 alkalommal kell védekezni a nagyobb dózis felhasználásával. A betakarítást követően a kezelés szükség szerint megismételhető.
Tölgyben a lisztharmat elleni védelmet rügypattanást követően kell elkezdeni a nagyobb dózis alkalmazásával, majd a tenyészidő folyamán kisebb dózissal – szükség szerint – a permetezéseket javasolt megismételni.
Dísznövényeken, díszfákon és díszcserjéken a lisztharmat elleni védekezést a rügypattanást követően, virágzás előtt 0,3–0,5%-os koncentrációban javasolt megkezdeni. A készítmény a virágzás után 0,15–0,2%-os töménységben alkalmazható az egyes növényfajok és fajták kénérzékenységének figyelembe vételével. A kezelést a fertőzési nyomástól, illetve a fogékonyságtól függően 7–10 naponként célszerű megismételni. A készítmény felhasználása előtt a fitotoxicitási próba elvégzése ajánlott.

Az engedélyezett kultúrákban a készítmény levél- és takácsatkák gyérítésére is alkalmas. A készítmény felhasználható a lisztharmat elleni felszívódó gombaölő szerek kontakt kiegészítőjeként is.

A permetlé mennyiségét a művelésmódtól, a védendő növényfelület nagyságától, és az alkalmazott növényvédelmi berendezés típusától függően kell megválasztani.

A készitmény 25 °C felett – az esetleges perzselés elkerülése érdekeben – nem alkalmazható!